Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Levédia és etelköz

2010.05.16

Fejezet:           A MAGYAR TÖRTÉNELEM KEZDETEI

Lecke:             LEVÉDIA ÉS ETELKÖZ

 

I. Levédia

 

-          Már írott (főként bizánci) forrásaink is vannak erről a korszakról (pl. VII. (Bíborbanszületett) Konstantin császár munkája: „A birodalom kormányzásáról”).

-          A Kr. u. 8. század körül vándorolt ide a magyarok nagy része.

-          A Don folyó környékén helyezkedhetett el ez a szállásterület.

-          A Kazár Birodalom fennhatósága alatt éltek itt eleink.

-          A bolgár-törökök (onogurok) közvetlen szomszédai voltak.

-          Több fontos hatás érte itt a magyarokat:

(1)     a nomád gazdaság kiegészült a földművelés néhány elemével

(2)     sok török szót vett át nyelvünk (jövevényszavak, például az állattenyésztéssel és a földműveléssel kapcsolatban)

-          Itt jöhetett létre a 7 törzsből álló törzsszövetség (Nyék, Megyer, Kér, Kürtgyarmat, Tarján, Jenő, Keszi).

-          A magyarok vezére Levedi volt (róla kaphatta nevét e szálláshely).

-          Később – egy besenyőktől elszenvedett vereség hatására – nyugatabbra költöztek a magyarok.

-          Csatlakoztak hozzájuk a kazár származású kabarok is.

 

II. Etelköz

 

-          A honfoglalás előtti utolsó szálláshely volt.

-          A Kr. u. 9. században éltek itt a magyarok.

-          A Dnyeper és a Dnyeszter folyók vidékén helyezkedhetett el.

-          Őseink nagyállattartó nomád gazdálkodást, téli szállásaikon pedig földművelést folytattak.

-          Élénk kereskedelmet bonyolítottak le a környező népekkel (híresek voltak a magyar ötvöstárgyak).

-          A törzsek szoros szövetségben, erőskezű vezetővel zsákmányszerző harcokat folytattak.

-          A krónikás hagyományban megőrzött vérszerződés itt köttethetett meg.

-          Álmost választották a törzsszövetség élére (a forrásokban ő az első „fejedelem”).

-          „Kettős fejedelemség” jellemezte a magyarokat: a politikai vezető (kende vagy kündü) mellett fontos szerepe volt a katonai vezetőnek (gyula) is.

-          A korabeli magyarok rettegett harcosnak számítottak (gyors lovak, kitűnő fegyverek, cselvetésre épülő taktika stb.).