Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Egyiptom a Nílus ajándéka

2010.03.04

Fejezet:           AZ ÓKORI KELET

Lecke:             EGYIPTOM, A NÍLUS AJÁNDÉKA

 

I. Egyiptom földrajza

 

-          Földrajzi elhelyezkedése: Észak-Afrika keleti része.

-          Természetes határai: Földközi-tenger (észak), sivatag (nyugat, dél), Vörös-tenger (kelet).

-          Éghajlata meleg, száraz.

-          Folyója: Nílus (deltatorkolattal ömlik a Földközi-tengerbe).

-          Különleges természeti adottságok: sivatagos, kopár vidék éles ellentéte a Nílus termékeny sávjával és az oázisokkal.

 

II. Az egyiptomi történelem kezdetei

 

-          Kezdetben két nagyobb állam alakult ki:            (1) Felső-Egyiptom (délen)

                                                                                                              (2) Alsó-Egyiptom (északon)

-          Kr. e. 3000 körül Aha-Menész egyesítette a két területet, létrejött az egységes királyság.

-          Az uralkodót fáraónak nevezték („istenkirály”: istenként tisztelték, a Napisten fiának tartották).

-          Az összes föld a fáraó tulajdona volt, ő birtokolta egy személyben a legfontosabb tisztségeket (főpap, katonai vezető stb.).

-          Nagyfokú szervezettség volt jellemző az egyiptomi államra (öntözéses földművelés, közmunkák, adózás).

-          A fáraók hódító hadjáratokat vezettek más népek ellen, így Egyiptom birodalommá vált.

-          A Kr. e. I, évezredtől kezdődően Egyiptom hódító népek céltáblájává vált (asszírok, perzsák stb.).

 

III. Az öntözéses földművelés

 

-          Az élet forrása a Nílus („a Nílus ajándéka”).

-          Termékeny iszapréteget rakott le áradáskor (Egyiptom: Kemet – „Fekete föld”).

-          Csatornákat, gátakat, vízátemelőket építettek.

-          Állami méretű összefogást, nagyfokú szervezettséget igényelt.

-          Szükség volt az idő múlásának ismeretére, mérésére (naptárak) és az írásbeliségre.

 

IV. Az egyiptomi írás

 

-          Az állami ügyek intézése tette szükségessé.

-          Bonyolult, több száz jelből álló képírás: hieroglif írás („szent véset”).

-          A papirusztekercsekre (papiruszsásból) dolgozó írnokoknak fontos szerep jutott.

-          A forró, száraz homok sok tekercset megőrzött (konzervált).

-          Champollion francia tudós fejtette meg 1822-ben, a rosette-i kő alapján.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

okori egyiptom

daher ahed,2016.09.27 17:47

egyiptom