Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A császárság válsága és a római birodalom bukása

2010.04.16

Fejezet:           AZ ÓKORI RÓMA

Lecke:             A CSÁSZÁRSÁG VÁLSÁGA ÉS A RÓMAI BIRODALOM BUKÁSA

 

I. A válság külső és belső okai

 

-          A Kr. e. 3. század elejétől egyre több barbár nép támadta a birodalom határait.

-          A védekezésre szervezett hatalmas hadsereg fenntartása újabb adókkal volt csak lehetséges.

-          A császári hatalom az erős hadvezérek miatt meggyengült.

-          A rabszolga-utánpótlás elapadt, a földbirtokokon munkáshiány lépett fel.

-          Itália elvesztette gazdasági vezető szerepét, a hangsúly más, fejlődő tartományokra tevődött át.

 

II. A császárság új korszaka

 

-          A Kr. u. 3. század második felében beköszöntött Róma legválságosabb korszaka, a katonacsászárok időszaka.

-          A század végén új erőre kapott a birodalom.

-          Diocletianus (284-305) és társcsászára egy-egy helyettessel uralkodott, létrehozva a dominatus rendszerét:

(1)     Biztosították a hatalom folytonosságát.

(2)     A provinciák kisebb részekre osztásával hatékonyabb lett igazgatásuk.

(3)     Új adórendszer bevezetésével növelték a birodalom bevételeit.

(4)     Megfékezték az árak emelkedését.

(5)     Jó minőségű arany- és ezüstpénzt verettek.

(6)     Három részre osztották a katonaságot (császári testőrség, a határt védő gyalogság, gyorsan mozgó lovasság).

-          Constantinus (313-337) császár a szabad vallásgyakorlás engedélyezésével a birodalom békéjét és egységét erősítette.

-          Új császári fővárost is létesített (Konstantinápoly), mely a birodalom keleti részének központja lett.

 

III. A kettéosztott birodalom

 

-          A Római Birodalom szinte önálló egységként működő keleti és nyugati része igen eltérő fejlődést mutatott már a Kr. e. 4. század elején is.

(1)     Nyugat:

-          barbár betörések, a városok kifosztása

-          nagybirtok megerősödése

(2)     kelet:

-          virágzó városok

-          élénk kereskedelem

-          Nagy Theodosius (379-395) végrendeletében kettéosztotta a birodalmat fiai között.

-          Így Kr. u. 395-ben végérvényesen kettévált a birodalom a Keletrómai Birodalomra (Konstantinápoly központtal) és a Nyugatrómai Birodalomra (Róma központtal).

 

IV. A Nyugatrómai Birodalom bukása

 

-          A Kr. u. 4. században indult meg az a hosszú, több hullámból álló hatalmas kelet-nyugati és észak-déli irányú népmozgás, amit népvándorlásnak nevezünk.

-          Barbár népek (gótok, alánok, hunok, vandálok, germánok stb.) támadtak a nyugati részre, nem ritkán Róma városáig is eljutva.

-          Kr. u. 476-ban egy germán király letaszította a trónról a gyermek császárt (Romulus Augustulus). Ezt az eseményt tekintjük a Nyugatrómai Birodalom bukásának.

A Keletrómai Birodalom még hosszú évszázadokon át sikerrel őrizte épségét és nagyságát