Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A köztársaság kialakulása

2010.03.04

Fejezet:           AZ ÓKORI RÓMA

Lecke:             A KÖZTÁRSASÁG KIALAKULÁSA

 

I. A királyság kora

 

-          A Tiberis folyó mentén jó közlekedési útvonal volt, élénk forgalommal.

-          Az első településeket a latinok hozták létre a mocsaras részből kiemelkedő dombokon. (Róma a hagyomány szerint 7 dombra épült.)

-          Róma e települések egyesüléséből jöhetett létre a Kr. e. 8. század során.

-          Korai történetét tehát két szakaszra bonthatjuk:

(1)                 - pásztorkodás és földművelés

- szétszórt falvak

                               (2)           - tovább élénkülő kereskedelem

                                               - betelepülő kézművesek

                                               - etruszk hatásra városias település

-          A monda szerint hét királya volt Rómának.

-          Az utolsót, az etruszk származású Tarquinius Superbust („Gőgös”) Kr. e. 510-ben elűzték, Róma köztársasággá vált.

 

II. A korai Róma társadalma

 

-          A királyság korában az emberek nemzetségi szervezetben éltek.

-          Az előkelő nemzetségtagokat patríciusoknak nevezték (a latin pater (atya) szóból).

-          A patrícius nemzetségfők alkották a szenátust, a király tanácsadó testületét.

-          A nemzetségek tagjai a népgyűléseken (comitia) vitatták meg a legfontosabb ügyeket.

-          A betelepülő kézművesekből, kereskedőkből és az elszegényedett nemzetségtagokból alakult ki a társadalom másik rétege, a plebejusok (a latin plere (tölteni) szóból).

 

III. A köztársaság berendezkedése

 

-          A köztársaság latin elnevezése a res publica („a köz ügye”).

-          Az állam életét a fő tisztségviselők (magistratusok), a szenátus és a népgyűlés irányította.

-          A legfontosabb tisztségeket (consul, praetor, censor, quaestor, aedilis) egyszerre többen töltötték be (collegalitas elve) és általában egy évig (annualitas elve).

-          A városállam élén a két consul állt, akik a hadsereg vezetői is voltak.

-          A consulok a szenátussal együtt döntöttek háború és béke ügyében.

-          A szenátus irányította a külpolitikát és a pénzügyeket.

-          A népgyűlés (melyen a város polgárai vettek részt) a törvényjavaslatokról döntött.

 

IV. A köztársaság problémái

 

(1)     Külső harcok

-          Kezdetben védekezésre kényszerült Róma.

-          Később terjeszkedni kezdett a félszigeten.

-          A rómaiak harcoltak az etruszkok, a samnisok és a görögök ellen is.

-          Róma terjeszkedése során egyre nagyobb területet vont fennhatósága alá, s Kr. e. 265-re az egész félsziget urává vált.

(2)     Belviszályok

-          Politikai és gazdasági problémák miatt békés harc kezdődött a plebejusok és a patríciusok között.

-          A plebejusok egyenlő jogokat szerettek volna szerezni maguknak.

-          E harcnak több szakasza és több fontos mérföldköve is volt, például:

a, Kr. e. 494-ben létrejött a néptribunusi intézmény.

b, Kr. e. 450 körül írásba foglalták a törvényeket (12 táblás törvények).

c, A Kr. e. 3. század elejére már plebejusok is betölthették a legfontosabb állami tisztségeket.

- A harc végeredményeként eltűnt a társadalomban korábban meglevő éles politikai és gazdasági választóvonal.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

semmi

Egy senki,2012.10.15 19:31

Szerintem egy micsit helyesebben kéne írni de amúgy nagyon tetszika de ha ezen javítanának akk jobb lenne

Re: semmi

Pont AZ,2017.05.24 19:03

Tanulj meg te irni kis balfasz

Re: Re: Re: Re: Re: Re: semmi

ohhhhhhhhhhhhhhhh,2017.05.24 19:15

asd