Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A köztársaság válsága

2010.03.04

Fejezet:           AZ ÓKORI RÓMA

Lecke:             A KÖZTÁRSASÁG VÁLSÁGA

 

I. A közigazgatás

 

-          Róma területe a hódítások következtében a sokszorosára nőtt, hatalmas birodalommá vált.

-          Rengeteg különböző nép élt a birodalom határain belül.

-          A meghódított területeken tartományokat (provinciákat) szerveztek, melyek élére 1-1, a hivatali idejét már letöltő tisztviselő került.

-          Az irányítás módja nem változott az évszázadok során.

-          A tisztségviselőknek és a szenátusnak azonban már sokkal nagyobb számú és sokkal bonyolultabb katonai, gazdasági és törvénykezési feladatokkal kellett megbirkózniuk, mint korábban.

-          A tisztségviselők munkájukért nem kaptak fizetést, így sokan magánvagyonuk gyarapítására használták hivatali hatalmukat, s így a későbbiekben bíróság elé kerültek.

 

II. Változások a hadseregben

 

-          A korai köztársaság idején a katonáskodás a szabad polgárok feladata volt.

-          A Rómától távol zajló, hosszú ideig tartó hadjáratokban a kisbirtokosok nagy része tönkrement.

-          Szükségessé vált a hadsereg (jelentős mértékű) átalakítása:

(1)     vagyontalanok is katonáskodhattak

(2)     a 16 éves szolgálat alatt a katonák zsoldot kaptak

(3)     leszereléskor földet és pénzt kaptak a veteránok

(4)     alapos kiképzésben részesültek a katonák

(5)     a hadsereg fő ereje a légiókba szervezett nehézfegyverzetű gyalogság volt

(6)     a tengeri haderőt is fejlesztették (a kalózok miatt)

-          Az (elsősorban Marius nevéhez fűződő) átalakítás hatására kiváló zsoldoshadsereg jött létre, mely nem csupán a birodalom határait tudta megvédeni, hanem további hódítások kivitelezésére is alkalmasnak bizonyult.

 

III. Változások a gazdaságban

 

(1)     Kereskedelem

-          A terjeszkedéssel párhuzamosan kiváló minőségű szárazföldi úthálózat épült ki a birodalomban.

-          Szabaddá váltak a tengeri útvonalak.

-          Tovább élénkült a kereskedelem, mindenféle áru eljutott Rómába.

-          Fellendült a pénzforgalom is.

(2)     Mezőgazdaság

-          A kisbirtokosok felhagytak a földműveléssel, így a több részből álló nagybirtok (latifundium) lett az uralkodó.

-          Egyre inkább elterjedt a rabszolgák alkalmazása a földeken.

-          A szőlő-, olaj-, zöldség- és gyümölcstermelés, illetve az állattenyésztés hozta a legnagyobb hasznot.

(3)     Ipar

-          A városokban folyamatosan fejlődött a kézművesipar.

-          Az azonos szakmát űző iparosok közös szervezeteket (collegium) hoztak létre.

 

IV. A rabszolgák helyzete

 

-          A rabszolgaszerzés forrásai:

(1)     hadifoglyokból

(2)     rabszolgapiacokról (pl. Délosz szigete)

-          Csaknem mindenütt rabszolgákat dolgoztattak.

-          A rabszolga gazdája korlátlan tulajdonában volt.

-          Helyzetük igen különböző volt.

-          Itália több vidékén (pl. Szicília szigetén) is fellázadtak a rabszolgák uraik ellen.

-          A legnagyobb méretű (és leghíresebb) felkelés a Spartacus-féle volt:

(1)     Kr. e. 73 és 71 között zajlott

(2)     egy Capua melletti gladiátoriskolából indult ki

(3)     folyamatosan nőtt a rabszolgasereg létszáma

(4)     több csatát is megnyertek a hadsereg ellen

(5)     Crassus győzi le végül őket

(6)     kegyetlen megtorlással zárult a felkelés

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.