Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A nagy földrajzi felfedezések

2013.02.03

 Fejezet:           AZ ÚJKOR KEZDETÉN

Lecke:             A NAGY FÖLDRAJZI FELFEDEZÉSEK

 

I. A nagy földrajzi felfedezések kiváltó okai, mozgatórugói

 

§  jelentős mértékben nő Európa lakossága (15. sz.)

§  kevés a rendelkezésre álló termőföld --> „földéhség”, új területek kellenek

§  megerősödött a központi, királyi hatalom --> versengés az uralkodók között

§  fokozódott Európában az „aranyéhség” --> a fejlődő gazdaságok és a pénzt használó kereskedelem szomjazta a nemesfémet

§  óriásira növekedett a keleti luxuscikkek és a fűszerek (India) iránti igény

§  hétköznapi áruk iránti nagy kereslet (pl. cukor, gabona, fa)

§  kíváncsiság, az ismeretlen felfedezésének vágya (földrajzi ismeretek)

§  a gyors meggazdagodás reménye (kalandorok, „szerencselovagok”)

§  a keresztény hit terjesztésének további lehetősége és feladata (Spanyolországban befejeződött a reconquista, a mórok visszaszorítása)

§  az Indiával és a Távol-Kelettel folytatott kereskedelem hasznát lefölözték az arab közvetítő kereskedők --> új (tengeri) kereskedelmi útvonalak kellettek

§  a török terjeszkedés akadályozta és drágította a hagyományos utakon folytatott távolsági kereskedelmet --> új utak kellettek

§  Velence monopolizálta a hagyományos keleti kereskedelmet --> a vetélytársakat új útvonalak alapítására ösztönözte

 

II. A nagy földrajzi felfedezéseket elősegítő tényezők

 

§  az ókori tudósok (Ptolemaiosz; Sztrabón: Geographika stb.) és utazók (pl. föníciaiak, görögök, perzsák stb.) beszámolói, ismeretei

§  a középkori európai (pl. vikingek, Marco Polo) és arab utazók (pl. Ibn Battuta) és tudósok beszámolói, útleírásai

§  térképészeti ismeretek fejlődése

§  navigációs eszközök fejlődése, használatuk elterjedése (iránytű, kvadráns, asztrolábium)

§  a világkép változása: a Föld lapos korong --> a Föld gömb alakú

§  új, hosszú tengeri utakra alkalmas hajótípusok megjelenése (portugál caravella: 20 m hosszú, 6-7 m széles kis két- vagy háromárbócos vitorlás)

§  sok uralkodó mecénása (támogatója) lesz az utazásoknak (pl. Tengerész Henrik portugál herceg Sagres városában tengerészeti akadémiát hozott létre)

 

III. A nagy földrajzi felfedezések (15-16. század)

 

(1)     Az első hullám: a portugálok (portugál támogatással, portugál lobogó alatt)

§  megtanulták az araboktól az iránytű használatát és a part menti hajózás technikáját

§  Tengerész Henrik iskolája előkészíti, ösztönzi és támogatja a hajóutakat

§  tökéletesítették a tengerjáró hajókat

§  a tájékozódás és a helymeghatározás fejlődése, az uralkodó szelek és tengeráramlások kiismerése

§  cél: dél felé haladva az afrikai partvidék feltérképezése (Szaharától nyugatra aranybányák, a kontinens megkerülésével Indiába jutni)

§  a Kanári-szigetek jelentették az ismert világ határát, attól délre a „Sötétség tengere”, az alvilág található (rengeteg babonával is szembe kellett nézniük!)

§  a 15. sz. első felében fokozatosan haladnak dél felé (Zöld-foki szigetek, Aranypart, Rabszolgapart, Elefántcsontpart, az Egyenlítő): Cabral, Cao stb.

§  Bartolomeu Dias: 1487-ben elérte Afrika legdélebbi pontját, amit „Viharos Fok”-nak (Capo Tormentoso) nevezett el; az elnevezést később II. János király „Jóreménység fok”-ra (Capo de Boa Esperanca) változtatta (--> remény, hogy Afrika megkerülésével tengeri úton eljutnak Indiába)

§  1497-1498: Vasco da Gama a Jóreménység fokának megkerülésével első európaiként eljut ezen az úton Indiába

§  1512: a portugálok elérték a mesés Fűszer-szigeteket (Malukku-szigetek) az Indonéz-szigetvilágban

§  első európaiként jutottak el tengeri úton Kínába (1516) és Japánba (1543)

§  a portugálok megszerezték az Indiai-óceán feletti kereskedelmi uralmat, s óriási haszonra tettek szert (főleg a fűszerkereskedelem miatt)

§  a portugálok csak egy szűk, tengerparti sávot térképeztek fel az új területeken és erődöket, telepeket alapítottak ott, a szárazföld belsejébe nem hatoltak be, csak kereskedtek; eszközeik általában békések voltak

 

(2) A második hullám: a spanyolok (a spanyol korona támogatásával, spanyol lobogó alatt)

§  a portugálokhoz képest megkésve kapcsolódtak be a felfedezésekbe (európai ügyek: reconquista, Kasztília és Aragónia egyesítése stb.)

§  Kolumbusz Kristóf útjai:

-          Genovában (Itália) született: Cristoforo Colombo

-          felfedezéseit spanyol lobogó alatt hajtotta végre (Cristobal de Colon)

-          Európából nyugat felé hajózva akarta elérni Indiát (gömb alak!)

-          1. út: 1492-1493; 3 hajó (Nina. Pinta, Santa Maria); 1492. október 12-én szálltak partra Guanahani szigetén (San Salvador = Megváltó; ma a Bahama-szigetcsoport Samana szigetecskéje); Kuba, Hispaniola; lakóit „indiánoknak” nevezte (Nyugat-indiai-szigetvilág)

-          2. út: 1493-1496: 17 hajó, 1500 kalandor (telepek létesítése a cél); további szigetek feltérképezése (pl. Jamaica); erődrendszer létrehozása; aranyzsákmány

-          3. út: 1498-1500: a legendás „Aranyországot” (El Dorado) kereste; elérte a dél-amerikai szárazföldet (az Orinoco-folyó torkolatának közelében); kulturális jelentőség

-          4. út: 1502-1504: Hondurastól Panamáig feltérképezte a partvidéket; nem találta az „ázsiai átjárót”

-          1506-ban, kegyvesztettként halt meg, abban a hitben, hogy megtalálta az Indiába vezető utat

-          csak egy folyót, egy várost és egy országot neveztek el róla Dél-Amerikában

§  Amerigo Vespucci: a firenzei Medici Bankház alkalmazottjaként 1499 és 1502 között többször járt az általa „Újvilágnak” nevezett földön (leveleket, naplókat, térképeket készített); róla nevezték el Amerikának (Amerigo földje)

§  1513-ban Balboa átkelt a Panamai-földszoroson és megpillantotta a Csendes-óceánt

§  Fernando de Magellan: 1519-ben 5 hajóval és 250 emberrel indult útnak, hogy megtalálja nyugat felé haladva az Indiába vezető tengeri utat; 1520-ban áthajózott az Atlantiról a Csendes-óceánra (Magellán-szoros); az út során Magellan is meghalt; 1522-ben egy hajó (Victoria) 19 emberrel tért vissza Spanyolországba à ők hajózták körül először a Földet

§  a spanyolok behatoltak a szárazföld belsejébe is meghódítván azt; módszereik rendkívül erőszakosak, kegyetlenek voltak (conquistadorok)

 

(3) A harmadik hullám: angolok, franciák, hollandok (16-18. sz.)

§  elsősorban a Csendes-óceán vidékén, Afrikában és Észak-Amerikában

§  Cartier (fr.), Tasman (holl.), Cook (ang.), Drake (ang.) stb.

 

IV. A nagy földrajzi felfedezések következményei

 

§  1494: tordesillasi szerződés: a pápa felosztja a „felfedezendő” világot a gyarmatokra éhes portugálok és spanyolok között (demarkációs hosszúsági kör)

§  a meghódított területek az európai hatalmak gyarmatai lettek

§  a gyarmatok nyersanyagforrásként és felvevőpiacként is funkcionálnak

§  özönlik a nemesfém (arany, ezüst) Európába

§  rendkívül sok új növény jut el Európába (burgonya, paprika, paradicsom, kukorica, kakaó stb.)

§  a földrajzi ismeretek óriási mértékben kibővülnek (La Perouse, 1779: „Nem maradt semmi felfedeznivaló…”)

§  a meghódított őslakosokat az ültetvényeken dolgoztatták

§  az őslakosok 90%-a meghalt (elsősorban az immunrendszerük számára ismeretlen, behurcolt európai betegségek miatt)

§  a fejlett kultúrákat, civilizációkat (pl. az inkák Dél-Amerikában, az aztékok Közép-Amerikában) lerombolták a hódítók 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.