Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A tengerek királynője, Anglia

2013.02.03

 Fejezet:           AZ ÚJKOR KEZDETÉN

Lecke:             A TENGEREK KIRÁLYNŐJE, ANGLIA

 

I. A tőkés fejlődés jelei Angliában

 

-          gyors gazdasági fejlődés a 16. század elején

-          gyapjú iránti igény --> juhtenyésztés --> mezőgazdaság átalakulása („bekerítések”) à posztóipar, manufaktúrák rohamos fejlődése

-          kedvező földrajzi fekvés --> kereskedelem, kalózkodás, gyarmatosítás (Észak-Amerikában az 1. angol gyarmat: Virginia („a szűz királynőről”, I. Erzsébetről))

-          tengeri nagyhatalommá vált

 

II. Vallási és politikai ellentétek

 

-          VIII. Henrik (1509-1547):

(1)     az angol történelem egyik legismertebb alakja

(2)     anglikán egyház (1533) --> éles viták, erőszak

(3)     a tőkés átalakulás támogatása

(4)     6 feleség

-          I. Erzsébet (1558-1603):

(1)     ragyogó politikai képességek

(2)     az anglikán egyház reformációhoz csatolása

(3)     a tőkés átalakulás támogatása

(4)     Anglia nagyhatalommá vált

(5)     Shakespeare tevékenysége

-          16. század vége: egyensúly a király és a parlament között a kormányzásban

-          17. század eleje: a királyok (I. Jakab, I. Károly) korlátlan hatalmat akartak kiépíteni (a parlament háttérbe szorítása, a reformáció ellenzése stb.)

 

III. Forradalom Angliában

 

-          1640: az összehívott parlament ellenállt I. Károly kéréseinek --> a forradalom kezdete

-           kezdetben politikai küzdelem (királypárti „gavallérok” ß --> parlamentet támogató „kerekfejűek”)

-          később fegyveres összecsapások --> polgárháború

-          Cromwell Olivér újjászervezte a parlament hadseregét („vasbordájúak”)

-          parlamenti győzelem --> I. Károly kivégzése (1649)

-          az államforma: köztársaság (de a hatalom Cromwellé: diktatórikus módszerek)

-          Cromwell halála után visszahívták I. Károly fiait --> restauráció (a „régi” királyság visszaállítása: II. Károly, II. Jakab)

-          a parlament Orániai Vilmos személyében külföldi uralkodót hívott meg

-          vér nélküli királycsere: „dicsőséges forradalom” (1689)

 

IV. Az alkotmányos királyság

 

-          III. Vilmos (1689-1702) elfogadta a „játékszabályokat” (Jognyilatkozat)

-          az új államforma: alkotmányos királyság

-          „a király uralkodik, de nem kormányoz”, a hatalom ágait megosztották:

(1)     parlament (törvényhozó)

(2)     parlamentnek felelő kormány (végrehajtó)

(3)     független bíróságok (igazságszolgáltató)

-          a modern demokráciák alapja lett e berendezkedés

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

közöd?

anyád,2016.01.20 19:11

errrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrragvsdteq