Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A békekötések után

2013.02.28

 Fejezet:           FÖLDÜNK A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT

Lecke:             A BÉKEKÖTÉSEK UTÁN

 

I. A Népszövetség

 

-          Nemzetek Szövetsége: állandó nemzetközi szervezet

-          kezdeményező: W. Wilson amerikai elnök

-          a békekonferencián hozták létre (szabályzatát belefoglalták a békeszerződésekbe)

-          cél: újabb háborúk megakadályozása, a béke biztosítása

-          nem tudta betölteni feladatát (korlátozott eszközök: pl. nem volt fegyveres ereje)

 

II. Németország a háború után

 

-          1918. november: forradalom à a köztársaság kikiáltása (Weimari Köztársaság) à demokratikus átalakulás

-          gazdasági válság, infláció, társadalmi feszültségek à vágy egy, a demokráciánál „erősebb” rendszerre

-          sikertelen szélsőbal és szélsőjobb hatalomátvételi akciók (felkelések, puccsok)

-          „tőrdöfés legenda” a szélsőjobb részéről: belső ellenség a zsidóság és a szociáldemokraták

 

III. A német-francia viszony alakulása

 

-          francia cél: a békefeltételek teljes végrehajtatása

-          Németország képtelen fizetni a jóvátételt à francia és belga bevonulás à Ruhr-válság à német passzív ellenállás à a gazdasági élet megbénulása, munkanélküliség, infláció

-          angol-amerikai közvetítés à kölcsön a némmeteknek (1924: Dawes-terv) à a válság felszámolása

-          Stresemann német külügyminiszter sikerei:

(1) 1925: locarnoi szerződések

(2) 1926: Németország felvétele a Népszövetsége (Biztonsági Tanácsba is!)

 

IV. A gyarmati világ

 

-          világháború segítség à több jog követelése

-          erősödő függetlenségi törekvések

-          mandátumrendszer: a német gyarmatok és a török területek felosztása Nagy-Britannia és Franciaország között

-          1921/1922: Washington:

(1) négyhatalmi egyezmény

(2) kilenchatalmi egyezmény

(3) flottaegyezmény

-          brit domíniumok (Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Dél-Afrika) függetlensége (1926: birodalmi konferencia; 1931: westminsteri statutum) à „brit nemzetközösség”

 

V. India és Kína a két világháború között

 

-          India:

(1) a brit korona ékköve: az egyik legfontosabb gyarmat

(2) függetlenségi törekvések

(3) nemzeti mozgalom: Mahatma („Nagy Lélek”, „Nemes Lelkű”) Gandhi

(4) erőszakmentes, békés ellenállás; a polgári engedelmesség megtagadása

(5) 1935: „diarchia” (közös kormányzás)

(6) függetlenség csak 1947-ben

-          Kína:

(1) félgyarmati státusz (gazdasági kiszolgáltatottság)

(2) „nyitott kapuk” politikája (kereskedelem)

(3) a japán befolyás erősödése

(4) polgárháború (Csang Kaj-sek nemzeti erői és Mao Ce-tung kommunistái között)
(5) „hosszú menetelés” (1934-35)
à Kína részekre szakad

(6) 1937: kínai-japán háború à területveszteség

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.